Egy vita után az egyik ember azonnal tisztázni szeretné a történteket, a másiknak viszont időre és csendre van szüksége. Ha mindketten csak a saját sürgető érzésüket látják, a közeledés könnyen nyomásnak, a visszahúzódás pedig elutasításnak tűnik. A felnőttkori kötődés modellje abban segíthet, hogy jobban megértsük ezeket a különbségeket.
Két kérdés a közelségről
A kötődés kutatásában két fontos szempont a szorongás és az elkerülés. A kötődési szorongás azt jelzi, mennyire aggódunk a másik elérhetősége miatt; az elkerülés pedig azt, mennyire érezzük kényelmetlennek a közelséget, a megnyílást vagy azt, hogy másokra támaszkodjunk.
Mindkettő fokozatokban értelmezhető. A közismert négy kötődési minta e két szempont együttesét szemlélteti, ezért a határaik sem merevek:
- Biztonságos mintázat: alacsonyabb szorongás és alacsonyabb elkerülés.
- Szorongó, más néven elmerült mintázat: magasabb szorongás és alacsonyabb elkerülés.
- Elutasító-elkerülő mintázat: alacsonyabb szorongás és magasabb elkerülés.
- Félelemteli-elkerülő mintázat: magasabb szorongás és magasabb elkerülés.
Ezek tájékozódási pontok, amelyek nem írják le az egész személyiséget, és nem alkalmasak diagnózis felállítására.
Mit takarhat el egy címke?
Az „én szorongó vagyok, ő elkerülő” magyarázat megvilágíthat valamit a kapcsolatból, de könnyen elfedheti a konkrét történteket. Ki tartja be az ígéreteit? Van-e helye az eltérő igényeknek? Lehet-e nemet mondani anélkül, hogy büntetés követné?
A közelség vágya és az egyedüllét igénye egyaránt érthető lehet. Az együttélésben azt kell megtalálni, hogyan kaphatnak mindketten helyet. A megalázást és a kontrollt viszont nem teszi elfogadhatóvá semmilyen kötődési magyarázat.
A szünetnek legyen vége is
Ha egyikőtök rögtön beszélne, a másik pedig visszavonulna, segíthet egy pontos megállapodás: „Most húsz perc szünetre van szükségem, utána folytassuk.” Így a szünet nem határozatlan eltűnés, és a beszélgetés folytatására sem kell folyamatos sürgetéssel emlékeztetni a másikat.
Ez csak olyan helyzetben próbálható ki, ahol mindketten biztonságban vagytok. Fenyegetés esetén előbb a biztonságot kell felmérni, szükség esetén külső segítséggel.
A saját kötődési stílusod pontos elnevezése nélkül is elkezdheted megfigyelni, mitől félsz egy konfliktusban, és mit szeretnél kérni. Ha a visszatérő helyzetek tartósan fájdalmasak, szakemberrel könnyebb lehet megérteni őket.
Források és további tájékozódás
Kapcsolódó írások: Mi tart össze egy kapcsolatot? · Mire való a terápia?
---
Szerző: Bor Zoltán
