A szociális szorongás miatt egy hétköznapi megszólalás is hosszú belső próbává válhat. Előre megfogalmazod a mondatot, elképzeled, hol akadhatsz meg, majd inkább csendben maradsz. A kognitív viselkedésterápia abban segíthet, hogy megértsd ezt a folyamatot, és fokozatosan visszatérj azokhoz a helyzetekhez, amelyeket a félelem miatt kerülsz.
Mi történik, amikor inkább hallgatsz?
A megbeszélésen volna egy észrevételed, mégsem szólalsz meg. Egy pillanatra megkönnyebbülsz: most biztosan nem mondasz semmi kínosat. Később azonban marad a kétely, vajon képes lettél volna-e elmondani, amit gondolsz. Az elkerülés így megóvhat az azonnali kellemetlenségtől, miközben megnehezíti az új tapasztalatok megszerzését.
A csendesebb társas programok kedvelése önmagában nem probléma. Inkább akkor érdemes segítséget kérni, ha a mások megítélésétől való félelem miatt fontos találkozókat mondasz le, nem mersz megszólalni, vagy az események előtt és után is hosszan gyötrődsz. Az introverzió és a szociális szorongás különböző fogalmak.
Hogyan dolgozik ezzel a terápia?
A szociális szorongásra kidolgozott egyéni kognitív viselkedésterápiát, röviden CBT-t a NICE kezelési ajánlása is támogatja. A munka során szóba kerülhetnek a félelmet keltő gondolatok, az elkerült helyzetek és azok a szokások, amelyekkel mindenáron elrejtenéd a szorongásodat.
A terapeuta segítségével olyan lépéseket lehet kialakítani, amelyek a te helyzetedhez és terhelhetőségedhez igazodnak. A szándékosan kínos vagy túl megterhelő helyzetek erőltetése helyett a fokozatos gyakorlásnak van helye. A gyógyszeres kezelési lehetőségekről orvossal lehet egyeztetni.
Egy hétköznapi próbálkozás
Enyhébb, biztonságos helyzetben kipróbálhatod, mi történik, ha egy üzletben segítséget kérsz. Előtte fogalmazd meg, mitől tartasz: például attól, hogy megakadsz, és az eladó türelmetlen lesz. Utána érdemes felidézni, mi történt valójában, beleértve azt is, hogyan boldogultál a bizonytalanságoddal.
Attól még lehet értékes a tapasztalat, hogy közben szorongtál. Ha később újra végigpörgeted a beszélgetést, segíthet különválasztani a megfigyelhető eseményeket a feltételezéseidtől. A „biztosan mindenki észrevette” gondolat például nem bizonyíték arra, hogy így történt.
Ez a próba nem helyettesít állapotfelmérést vagy terápiát. Ha a félelem akadályozza a munkádat, a tanulmányaidat vagy a kapcsolataidat, szakmai segítséggel érdemes keresni a továbblépés lehetőségét.
Források és további tájékozódás
Kapcsolódó írás: Mire való a terápia?
---
Szerző: Bor Zoltán
