A békét általában a háború hiányaként határozzuk meg. Pontosabb azonban azt mondani, hogy a béke a megnyilvánuló konfliktus hiánya. Ehhez viszont először tisztázni kell, mit jelent a konfliktus.
Az általános szóhasználat már az eltérő véleményt vagy az eltérő érdeket is konfliktusnak nevezi. Ez pontatlan. Attól, hogy két ember, két szervezet vagy két ország másként gondolkodik egy kérdésről, még nem jön létre konfliktus. Ez csupán vélemény- vagy érdekkülönbség.
Konfliktusról akkor beszélhetünk, ha két feltétel egyszerre teljesül. Az első, hogy a felek érdekei ütköznek, vagyis ugyanarra a döntésre, ugyanarra az erőforrásra vagy ugyanarra a helyzetre vonatkoznak, méghozzá egymást kizáró módon. A második, hogy mindkét fél rendelkezik érdemi érdekérvényesítő képességgel ugyanabban a térben, tehát mindketten hatni tudnak ugyanarra a kimenetelre. Csak ekkor válik az érdekütközés valódi konfliktussá.
Ha ezt az alapszerkezetet elfogadjuk, a békéhez több út vezet.
Az első az érdekek összefonódása. Nem arról van szó, hogy minden szereplő ugyanazt akarná, mert ez soha nem áll elő. Arról van szó, hogy a felek érdekei úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy a másik megkárosítása egyben önkárosítás is. Az érdekütközés ilyenkor nem tűnik el, csak veszít a súlyából, mert a nyereség és a veszteség ugyanannál a szereplőnél jelentkezik. A kereskedelmi és gazdasági integráción alapuló béke ezen a logikán nyugszik.
A második az érdekérvényesítő képesség egyoldalú összpontosulása. Ha az egyik szereplő fölénye elég nagy, a többiek fellépése értelmetlenné válik, és a konfliktus nem jelenik meg. Fontos azonban látni, mi történik pontosan: a konfliktus nem szűnik meg, hanem elnyomódik. Az érdekellentét változatlanul fennáll, csak nem tud felszínre jutni. Ez a béke a szó szoros értelmében a megnyilvánuló konfliktus hiánya, nem pedig az egyetértés állapota.
Ebből a szempontból a háború sem egyszerűen az eltérő érdekek következménye. Eltérő érdekek mindig léteztek és mindig létezni fognak. A háború akkor válik lehetségessé, amikor az érdekütközés olyan szereplők között áll fenn, amelyek egyaránt képesek érvényesíteni az akaratukat ugyanabban a térben, és nincs közöttük sem érdekösszefonódás, sem elfogadott eljárás.
A béke tehát nem az egyetértés állapota. Az az állapot, amikor a konfliktus megjelenésének feltételei nem állnak fenn. A kérdés mindig ugyanaz: melyik feltétel hiányzik, és mennyi ideig lehet hiányban tartani.
